... Évek óta bele vagyok kényszerítve.
Azt mondják a szeretet ünnepe, miközben még a kereskedők sem szeretnek senkit akikről lehúzzák a nagy ünnepi nagy szeretet hasznot. Hú de rohadt sokan vannak bazzeg. A sok majom, tódul a kínai szarokért, kamionszám kerülnek a lakásokba az erdőirtás után odakerült úgynevezett karácsonyfák, amik alá beteszegetik az úgynevezett ajándékot (miközben a szó értelmét sem tudják) a megölt fenyő alá.
Döbbenetes mennyiségű ajándék tolul az ember szeme elé. Mindenki tudja mit fog kapni, csak az marad titokban, amivel überelni akarják a másikat. Anya gyermekét, gyermek anyját. Majd önelégülten konstatálják magukban, hogy 3 forinttal többért vásárolt, mint a másik ...
Na és jó lesz? Kérdezgették tőlem is. Jó lesz, jó a méret? Jót választottam?....
És a napnál is világosabb, hogy magasról leszarja, hogy valójában jó-e, vagy sem, hanem az érdekli, hogy kap-e dicséretet, táplálom-e, az önelégültségét, és megfelelő mértékben alázkodom-e meg az "ajándék" megköszönése közben.
A karácsony közeledtekor, egyre mélyebb undor fog el, egyre inkább nehezemre esik, bájvigyorogni az önelégülés színjátékához, amit szeretetnek nevezve rá is erőltetnek a másikra, mert szokás az szokás, és abból bizony nem lehet kilépni, mert mit szólnak majd mások ahhoz.
Én pedig a legnagyobb magasságokból eresztek alá némi fekáliát a véleményükre.
Mert minden ember élje a maga életét, és azt mindenkinek el is kellene fogadnia úgy ahogy van, és nem belekényszeríteni a szokás továbbvitelébe, mikor annak hazugság az alapja, a folyama, és a vége úgyszintén.
Undorodok az ünnepektől, de legjobban a karácsonytól.
2010. december 26., vasárnap
2010. december 9., csütörtök
Életút klub

Egyenlőre ezzel a (munka-névvel) van tervbe véve egy olyan spirituális klub megalapítása és útnak indítása, amely áttekinthetővé rendszerezi, azt a spirituális eszköztárat amely ma Magyarországon az emberek rendelkezésére áll.
Egyrészt rendkívül drágán és túl sokféleképpen osztják a bölcsességet az egyre divatosabb spirituálisnak mondott utak, vagy annak látszó ideák, a keresztények imáitól a hermetikus hagyományokig bezárólag.
Sok bába közt azonban tudjuk, hogy elvész a gyerek, és a gyerek ebben az spirit-káoszban ami ma elénk tárul, mi magunk vagyunk.
A sokféle gondoskodó dada, vagy annak látszó tanítás teljesen összezavarja a többséget, a keresőket.
A klubnak elsődleges célja lesz, hogy valamiképpen rendszerbe foglalja az emberi lélek és szellem létének és működésének főbb pontjait, és tagjai számára lehetőséget biztosítson a ma nagyon drága ezoterikus szolgáltatások emberi léptékű áron történő eléréséhez.
Lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a emberi élet útjait a tagok megismerhessék, szellemileg és lelkileg fejlődhessenek.
Intellektuális fejlődéshez széles elektronikus könyvadatbázis létrehozását tervezzük, melyből mindenki kedvére válogathat a hozzá legközelebb álló témákban, vagy éppen az aktuális szükségének megfelelően.
A lelki fejlődést nem tudjuk másképpen elképzelni, minthogy betekintést nyerhessenek tagjaink a valós lelki működések világába.
Ezt a betekintés a ma egyre népszerűsödő, de még ritka éppen ezért igen drága módszerével, a családfelállítással kívánjuk megvalósítani, mely eljárás olyan mélységű lelki működésekbe való betekintést biztosít az érdeklődők számára, amely megdöbbentő, olykor lélegzetelállító volta mellett, az önmegismerés olyan fokát biztosítja a résztvevők számára, amit ma a spirituális világban semmi más.
A családfelállítás különlegessége pedig abban áll, hogy nem csak egy egyszemélyes lelki létállapotot vizsgál, hanem egész családok, baráti vagy akár munkahelyi társaságok egymáshoz fűződő valós ki nem mondott belső kapcsolatrendszerét mutatja meg az érdeklődők számára.
Információforrás, mely mentes a felszínes protokoll-világ, mindennapos önbecsapásaitól és mások félrevezetésétől.
Az igazság útjába semmi nem állhat. Ha ön létének lelki kapcsolatrendszereit szeretné megismerni pillanatnyilag az általam ismert egyetlen lehetőség a családfelállítás módszertana.
A családfelállítás elnevezés jól láthatóan önkorlátozó, hiszen valójában nem csak családi kapcsolatrendszerek helyzetét mérhetjük fel általa, hanem szervezetek, vállalatok, vállalkozások és vállalkozóik kapcsolatát is, ezt a területet rendszerfelállításnak nevezzük.
Ez az elnevezés ugyan szélesebb körű értelmezést tesz lehetővé azonban elszemélytelenedik, így a család és a rendszerfelállítás fogalmakat párhuzamosan használjuk, attól függően, hogy személyi vagy személytelen kapcsolatrendszerek milyenségét kívánjuk feltárni.
A klub tagok az úgynevezett piaci ár töredékéért vehetnek rész család, vagy rendszerfelállításokon, és jelképes részvételi-díjak mellett látogathatják a klubot, ahol lehetőség nyílik hasonló gondolkodású világszemléletű emberekkel kapcsolatokat építeni, beszélgetni tulajdonképpen bármiről.
Céljaink között szerepel továbbá, meditációs foglalkozások indítása, és nagy hangsúlyt fektetünk a test egészségének megőrzésére, illetve a betegségeink lehető leghumánusabb módon történő megszüntetésére.
Illetve lehetőség lesz sport tevékenységre is, mely önvédelem gyakorlati és elméleti módszereit ismerteti meg az érdeklődőkkel.
Idősebbek is elkezdhetik :))
Rendkívül széles palettáról válogathatunk ma ez egészség spirituális megközelítéseinek tárházából, a klub ezen a téren is segítséget nyújt, rendszerezi és elfogadható módon mutatja be a különböző módszereket, eszközöket és elméleteket.
Amennyiben érdeklődésére tarthatunk számot, kérem, hogy ehhez a cikkhez való hozzászólásával adja jelét ennek. A klub tényleges elindítása egy kis időt még várat magára, de a részvételi szándékok jelzésére már most is van lehetőség.
2010. december 1., szerda
2010. november 29., hétfő
Az igazság felszabadít
Nagy kérdés, hogy mi az igazság?
Amikor azt mondja Jézus, hogy az igazság felszabadít, akkor mire gondol, miféle igazságról beszél? És miféle szabadságról?
Legutóbbi családállítás alkalmával, felvillant valami kis fényszikra az igazságból számomra. Természetesen, mint minden, az igazság is individuális, személyre szabott, mindenki életének a maga igazsága mutatkozik meg, mindez persze egyetemes Isteni szabályrendszer részeként. Az individuum tehát addig személyes és egyéni, amíg nem sorakoztatjuk egy nagyobb egységbe, ahogyan a vese is emberré válik, ha a bőr felületét tekintjük az egész határ-mezsgyéjének.
Az igazság aligha érthető meg a lélek mozgásainak ismerete, élménye, tapasztalata nélkül.
A tudatunk ugyanis alaphelyzetben képtelen a léleknek alárendelni magát, miközben az életünket e lélek határozza meg.
Egészen téves elképzelés az, hogy a fizikai történéseinkből próbálunk a lélek mozgásaira, dinamikájára következtetni.
Materialista lélekbúvárkodás.
A lélek mozgásai megmutatják a valódi valóságot, amelyek alapján megérthető, hogy mi miért történik a fizikai világban.
Fordítva életképtelen elképzelés.
Az igazság akként tud felszabadítani, ha megismerjük, hogy egyáltalán mi, az igazság?
Azt mondja Isten: A hit tulajdoníttatik nékik igazságul... vagyis a hívek nem tudják, mi az igazság, de ha hisznek, azt úgy tekinti Isten, mintha tudnák.
Érdekes ez a tudatosság szempontjából is, hiszen felmerül a kérdés, hogy aki tudatos, az miben is az, miféle dolog a tudatosság, és miféle tudatosságnak van köze hithez, ami igazságul tulajdoníttatik a híveknek.
Mert az igazság szabadít fel, a hit alapja tehát az igazság kell, hogy legyen. Isten is azt mondja, hogy ha hisz az ember, az igazságul tulajdoníttatik. Jézus azt mondja: Én vagyok az igazság, az út és az élet.
Az igazság tehát út is és élet is. Vagyis az élet az maga az igazság.
Mit gondolunk mi életnek, és ahhoz képes mi az élet valósága? Mert nem a fizikai létezésünk az bizonyos, hiszen a fizikai hogylétünk önmagában teljességgel érthetetlen, már-már csoda számba megy, hiszen teljesen érthetetlen, hogy élettelenek tartott atomok, miként képesek fenntartani egy olyan bonyolult komplexumot, mint pl egy emberi test. És ha már valamiképpen sikerült, honnan való a tudat, és az mi célt szolgál?
Ha tehát sikerül kilépnünk a materialista gondolatvilágból, és nem a matéria működéseiből próbálunk a lélek dolgaira következtetni, akkor rájövünk, hogy nem tudjuk mi az igazság. Alapállapotunkban tehát az Isten szempontjából azért van leginkább szükségünk hitre, mert az tulajdoníttatik igazságul, vagyis a megmenekülésünk alapja és eszköze ily módon a hit.
Persze ez a kereszténység szempontjából van így.
Kérdés, hogy van-e mód arra, hogy megtudjuk az igazságot? Az igazságot, ami valójában a matéria világán kívül helyezkedik, amiről Isten is tudja, hogy nem tudjuk, és nincs is elvárása felénk ezzel kapcsolatban, annyi pusztán, hogy higgyünk, hiszen ez az egyetlennek látszó útja a megmenekülésünknek. A másik és nem tudom, hogy egyszerűbb, vagy éppen bonyolultabb útja, ha megismerjük a valódi igazságot, amely igazság felszabadítana bennünket, nyilvánvalóan az igazságtalanság a tudatlanság a hazugságok alól, amely hazugságvilágot az anyag-ember állít elő tudatlan, igazság nélküli, ezáltal hazug világában.
A gondolataink tehát nem vezethetnek minket semmilyen módon igazságra, hiszen a gondolkodás a fizikai test fennmaradásához nélkülözhetetlen. Igazságot ugya is nem találhatunk közte, mivel egy olyan világ történéseit dolgozzuk fel gondolkodás által, amely világról immáron tudjuk, hogy teljesen igazság nélküli.
A hazugságok átgondolása, nem válhat igazzá sehogy sem.
A tudatosság kérdése is felmerül, hogy akkor tulajdonképpen miben is vagyunk vagy nem vagyunk tudatosak?
Ha a matériához kötötten vagyunk tudatosak, akkor a hazugságvilág mélységeiben leszünk egyre tudatosabbak :)) sajnos ez látszik.
Ha azonban sikerül az igazságot megtudnunk, tehát megismerhetjük valamilyen módon a lélek mozgásait, akkor az igazság tudatosodik bennünk, így már tudatosságunk az Istenhez közelít minket, és bontja le rólunk a hazugság-világ rétegeit.
Úgy néz ki tehát, hogy a tudatosság egy tisztulási folyamat amiben nem magunkba gyűjtünk egyre több tudást, hanem a tudatlanság rétegeit hámozzuk le magunkról általa.
Az igazság sokféle módon megtudható, részben legalább is. Én a családfelállítást választottam erre a célra, bár a családfelállításnak nem az igazság felderítése az elsődleges célja, hanem, hogy a szeretet-rendek helyreálljanak, és a résztvevőknek nem feladatuk az igazságot megtudni egy adott klienssel kapcsolatban, de lehetőség van erre is.
Kérdés, hogy fel meri e vállalni valaki önnön valódi valóságát, önnön igazságát, ami az anyag-maszk hazugságvilága alatt próbál előtörni.
Családállítások során az látszik, hogy az igazság ismerete sokszor felfoghatatlan és elfogadhatatlan az ember számára, idő kell a feldolgozáshoz, de mégis elindul valami a családi lélekben ami a szükséges változást és a családi belső lelki rendet helyreállítja végül és elindulva az igazság megismerésének teljessége felé, egyre tudatosabbá válik az igazság, szembesülésünk vele pedig könnyebben feldolgozhatóvá és szokásunkká válik.
Ráeszmélni végül, hogy teljesen mindegy mi zajlik a fizikai világban, mert az egy teljes káosz, rendet tenni pedig nem lehet csak az igazság felszínre hozása által.
A rend alapja ugyan is jól látható, hogy az igazság egyedül, s amíg hazugságok világában gondolkodunk istenről, bizonyosan nem juthatunk el Isten valóságának megismeréséhez, tovább szaporíthatjuk értelmetlen és értéktelen ideáinkat róla, aminek nyilvánvalóan semmi kapcsolata Istennel vagy az igazsággal, vagy a szeretettel, mert e fogalmak az igazságban egyé válnak végül.
Amikor azt mondja Jézus, hogy az igazság felszabadít, akkor mire gondol, miféle igazságról beszél? És miféle szabadságról?
Legutóbbi családállítás alkalmával, felvillant valami kis fényszikra az igazságból számomra. Természetesen, mint minden, az igazság is individuális, személyre szabott, mindenki életének a maga igazsága mutatkozik meg, mindez persze egyetemes Isteni szabályrendszer részeként. Az individuum tehát addig személyes és egyéni, amíg nem sorakoztatjuk egy nagyobb egységbe, ahogyan a vese is emberré válik, ha a bőr felületét tekintjük az egész határ-mezsgyéjének.
Az igazság aligha érthető meg a lélek mozgásainak ismerete, élménye, tapasztalata nélkül.
A tudatunk ugyanis alaphelyzetben képtelen a léleknek alárendelni magát, miközben az életünket e lélek határozza meg.
Egészen téves elképzelés az, hogy a fizikai történéseinkből próbálunk a lélek mozgásaira, dinamikájára következtetni.
Materialista lélekbúvárkodás.
A lélek mozgásai megmutatják a valódi valóságot, amelyek alapján megérthető, hogy mi miért történik a fizikai világban.
Fordítva életképtelen elképzelés.
Az igazság akként tud felszabadítani, ha megismerjük, hogy egyáltalán mi, az igazság?
Azt mondja Isten: A hit tulajdoníttatik nékik igazságul... vagyis a hívek nem tudják, mi az igazság, de ha hisznek, azt úgy tekinti Isten, mintha tudnák.
Érdekes ez a tudatosság szempontjából is, hiszen felmerül a kérdés, hogy aki tudatos, az miben is az, miféle dolog a tudatosság, és miféle tudatosságnak van köze hithez, ami igazságul tulajdoníttatik a híveknek.
Mert az igazság szabadít fel, a hit alapja tehát az igazság kell, hogy legyen. Isten is azt mondja, hogy ha hisz az ember, az igazságul tulajdoníttatik. Jézus azt mondja: Én vagyok az igazság, az út és az élet.
Az igazság tehát út is és élet is. Vagyis az élet az maga az igazság.
Mit gondolunk mi életnek, és ahhoz képes mi az élet valósága? Mert nem a fizikai létezésünk az bizonyos, hiszen a fizikai hogylétünk önmagában teljességgel érthetetlen, már-már csoda számba megy, hiszen teljesen érthetetlen, hogy élettelenek tartott atomok, miként képesek fenntartani egy olyan bonyolult komplexumot, mint pl egy emberi test. És ha már valamiképpen sikerült, honnan való a tudat, és az mi célt szolgál?
Ha tehát sikerül kilépnünk a materialista gondolatvilágból, és nem a matéria működéseiből próbálunk a lélek dolgaira következtetni, akkor rájövünk, hogy nem tudjuk mi az igazság. Alapállapotunkban tehát az Isten szempontjából azért van leginkább szükségünk hitre, mert az tulajdoníttatik igazságul, vagyis a megmenekülésünk alapja és eszköze ily módon a hit.
Persze ez a kereszténység szempontjából van így.
Kérdés, hogy van-e mód arra, hogy megtudjuk az igazságot? Az igazságot, ami valójában a matéria világán kívül helyezkedik, amiről Isten is tudja, hogy nem tudjuk, és nincs is elvárása felénk ezzel kapcsolatban, annyi pusztán, hogy higgyünk, hiszen ez az egyetlennek látszó útja a megmenekülésünknek. A másik és nem tudom, hogy egyszerűbb, vagy éppen bonyolultabb útja, ha megismerjük a valódi igazságot, amely igazság felszabadítana bennünket, nyilvánvalóan az igazságtalanság a tudatlanság a hazugságok alól, amely hazugságvilágot az anyag-ember állít elő tudatlan, igazság nélküli, ezáltal hazug világában.
A gondolataink tehát nem vezethetnek minket semmilyen módon igazságra, hiszen a gondolkodás a fizikai test fennmaradásához nélkülözhetetlen. Igazságot ugya is nem találhatunk közte, mivel egy olyan világ történéseit dolgozzuk fel gondolkodás által, amely világról immáron tudjuk, hogy teljesen igazság nélküli.
A hazugságok átgondolása, nem válhat igazzá sehogy sem.
A tudatosság kérdése is felmerül, hogy akkor tulajdonképpen miben is vagyunk vagy nem vagyunk tudatosak?
Ha a matériához kötötten vagyunk tudatosak, akkor a hazugságvilág mélységeiben leszünk egyre tudatosabbak :)) sajnos ez látszik.
Ha azonban sikerül az igazságot megtudnunk, tehát megismerhetjük valamilyen módon a lélek mozgásait, akkor az igazság tudatosodik bennünk, így már tudatosságunk az Istenhez közelít minket, és bontja le rólunk a hazugság-világ rétegeit.
Úgy néz ki tehát, hogy a tudatosság egy tisztulási folyamat amiben nem magunkba gyűjtünk egyre több tudást, hanem a tudatlanság rétegeit hámozzuk le magunkról általa.
Az igazság sokféle módon megtudható, részben legalább is. Én a családfelállítást választottam erre a célra, bár a családfelállításnak nem az igazság felderítése az elsődleges célja, hanem, hogy a szeretet-rendek helyreálljanak, és a résztvevőknek nem feladatuk az igazságot megtudni egy adott klienssel kapcsolatban, de lehetőség van erre is.
Kérdés, hogy fel meri e vállalni valaki önnön valódi valóságát, önnön igazságát, ami az anyag-maszk hazugságvilága alatt próbál előtörni.
Családállítások során az látszik, hogy az igazság ismerete sokszor felfoghatatlan és elfogadhatatlan az ember számára, idő kell a feldolgozáshoz, de mégis elindul valami a családi lélekben ami a szükséges változást és a családi belső lelki rendet helyreállítja végül és elindulva az igazság megismerésének teljessége felé, egyre tudatosabbá válik az igazság, szembesülésünk vele pedig könnyebben feldolgozhatóvá és szokásunkká válik.
Ráeszmélni végül, hogy teljesen mindegy mi zajlik a fizikai világban, mert az egy teljes káosz, rendet tenni pedig nem lehet csak az igazság felszínre hozása által.
A rend alapja ugyan is jól látható, hogy az igazság egyedül, s amíg hazugságok világában gondolkodunk istenről, bizonyosan nem juthatunk el Isten valóságának megismeréséhez, tovább szaporíthatjuk értelmetlen és értéktelen ideáinkat róla, aminek nyilvánvalóan semmi kapcsolata Istennel vagy az igazsággal, vagy a szeretettel, mert e fogalmak az igazságban egyé válnak végül.
2010. november 24., szerda
Wonderful Chill Out Music - The Ocean [HD]
Az ateista evolúcionista Istentelen vakvezetővilágtalanok, állítják, hogy mind ez véletlenül alakult kil lélek nélküli fizikokémia és biológia :DD
Szerintem nem!
Szerintem nem!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)